A magyarok idén külföldön nyaralnak, ha törik, ha szakad?

A magyarok idén külföldre vágynak, és ebben – egyelőre legalábbis – az infláció sem akadályozza őket. A külföldi foglalások száma egyre növekszik, míg a belföldi turizmus jó eséllyel nem számíthat akkora robbanásra, mint amekkorát a tavalyi nyár jelentett.

A magyarok többsége idén külföldre vágyik. | fotó: shutterstock.com
[divider scroll_text]

 

Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy idén jó szezon várható: január-februárban már beindultak a foglalások, és látszik, hogy sokan nagyon szeretnének már külföldre utazni. A háború kitörésekor ugyan tapasztalható volt egy másfél-két hetes leállás, de utána ismét megindult az érdeklődés. Az emberek idén főként tengerpartra mennek, a legnépszerűbb úti célok között továbbra is Horvátország, Görögország, Törökország, Egyiptom, Tunézia, Olaszország és Spanyolország szerepelnek, ebben az elmúlt évekhez képest nincs változás. A tengerpartok mellett a kulturális körutazások is népszerűek, most már az USA-ba is sokan utaznak, erre az elmúlt év novembere óta nyílt meg ismét a lehetőség.

 

„Míg 2020 drámai év volt az utazási irodák számára, ami azt jelenti például, hogy összesen heti hat darab charter járat indult a normál üzemmódban szokásos hetven helyett, 2021-ben már több mint 20 charter repült, idén pedig ez a szám megduplázódott, ami jó jel, még akkor is, ha még nem éri el a pandémia előtti szintet”,

– magyarázza Molnár Judit, hozzátéve, hogy „Olyan nagy az érdeklődés, hogy szinte már csak augusztusra vannak szabad helyek.”

 

Az árak természetesen ebben a szektorban is emelkedtek. Példaként hozza fel, hogy míg tavaly egy 4 napos isztambuli városlátogatást meg lehetett kapni 150 ezer forintért, ma ez már legalább 200 ezerbe kerül. A növekedés 10-20 százalék között lehet.

Molnár Judit szerint az óriási utazási kedvnek a hosszú bezártság és a kormánytól érkező juttatások is lehetnek az okai.

Trendek szintjén megfigyelhető, hogy növekedett az utazók biztonságigénye, és többen visszatértek az utazási irodákhoz az egyéni szervezés helyett. Ennek fő oka a pandémiából adódó bizonytalanságok, az, hogy szinte követhetetlenek voltak a beutazási szabályok, illetve fontosnak találták a turisták, hogy probléma esetén legyen kihez fordulniuk.

Szintén trend, hogy míg tavaly főként apartmanokat és különálló  házakat kerestek az utazni vágyók, idén már örömmel veszik a nagy hoteleket is, ezért például a legnépszerűbb úti cél, Törökország, a maga nagy szállodáival, ismét elérhetővé és kedveltté vált.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke megerősíti Molnár Judit nyilatkozatát, amikor elmondja, hogy ők is azt tapasztalják: a külföldi utazásra irányuló kedv Magyarországon az előző évekhez képest jelentősen megnövekedett, ami akár a belföldi turizmus várakozásait is veszélyeztetheti. A szállodaszövetség elnöke úgy látja, hogy

Budapest idén erősebb évet fog zárni 2021-hez viszonyítva, sok helyen már 70 százalékos a foglalási arány júniusra, a vidék tekintetében viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet.

Itt a foglalások nagyban függnek a turisztikai régiótól: a Balaton továbbra is népszerű, de például Északkelet-Magyarország foglalásai kevésbé bíztatóak.

„Nehéz az idei szezont bármihez is hasonlítani”, mondja Baldauf, „mert tavaly a májusi újranyitást követően olyan vendégforgalom volt, amire még nem volt példa Magyarországon, még a 2019-es rekordot is meghaladta. Vendégforgalomban szállodai szinten ez eleve nem biztos, hogy meghaladható.”

Az elnök hozzátette, hogy „ebben az évben egy ellentétes tendenciát is látunk, azt, hogy míg tavaly mindenki belföldre jött, most külföldre vágynak a magyarok függetlenül az euro-árfolyamtól. Ez valószínűleg egy vákuumot fog okozni a belföldi piacon.” Baldauf felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre annyira rövidtávúak a foglalások, hogy nem lehet biztos prognózisról beszélni.

A Balaton továbbra is népszerű célpont Magyarországon. | fotó: shutterstock.com
[divider scroll_text]

 

Egy vevőkör kiesett

Trend szinten egyelőre az látszik, hogy a foglalások 5-10 százalékkal alatta vannak a tavalyi szintnek, probléma továbbá, hogy az orosz-ukrán vevőkör teljesen kiesett, ez pedig bizonyos régiókban óriási érvágás. Erre példa Hévíz, ahol a vendégkör ilyen csökkenése minimum 30 százalékos forgalombukást jelent. Ráadásul a német és az osztrák beutazók is óvatosabbak a háború miatt.

Szerencse mindeközben, hogy a cseh és szlovák vendégek felfedezték Sárvárt, a Bükköt és Zalakarost és egyéb magyarországi pihenőhelyeket.

Az inflációval kapcsolatban Baldauf Csaba úgy véli, még nem látszik tisztán, mennyire hat a vendégekre, ez néhány hét múlva egyértelműbb lesz. Bár az emberek látszólag visszafogták a költéseiket, tudni lehet, hogy jelentős egyenleggel rendelkeznek a SZÉP-kártyájukon, a szállodaszövetség pedig reméli, hogy ezt belföldi utazásra költik majd.

Kiderült még, hogy szállodaüzemeltetés tekintetében a költségek komolyan megnövekedtek: az energia 400 százalékkal magasabb, az élelmiszer 25 százalékkal, a bérköltségek 15 százalékkal is növekedtek, az összköltség növekedést pedig nem tudják áthárítani a keresletre, így sok helyen a jövedelmezőség kárára kell értékesíteni. 10-30 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai is, ennek mértéke szállodatípusunként, helyenként, vendégkör függvényében változik.