Kína rejtélyes föld alatti armadája: az agyaghadsereg

Kína agyaghadseregének feltárása óta aligha volt olyan régészeti felfedezés, amely nagyobb hatással lett volna a történelemről alkotott képünkre.

Kína talán legmisztikusabb öröksége az agyaghadsereg. Ez az első kínai császár, Qin Shi Huangdi (Csin Si Huang-ti) sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése.

Twinsterphoto / Shutterstock | Az agyaghadsereg katona szoborcsoport Xianban.


Az ókori Xian (magyarul Hszien) város közelében, Shaanxi (magyarul Sanhszi) tartományban, a Lishan (magyarul Lisan) hegységben található szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. Ahogy az az Érdekes Világ cikkében is olvasható, az örökség “nem csak Kínáé”, hiszen 1987 óta az UNESCO listáján is szerepel.


A császár serege

A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben – például a legmagasabbak tábornoki ranggal rendelkeznek. Az alakok között továbbá vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek.

A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8 000 katona, 130 harci szekér, 520 ló, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.

NATTAWOOT / Shutterstock | Az agyaghadsereg feltárt figurái a Síhuang Csin (Qin Shihuang) Múzeumban.


A sírkamra

A hadsereget Qin Shi Huangdivel temették el i.e. 209-210-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is.  A sírkamra egy 76 méter magas, 350 méter hosszú és 345 méter széles földpiramis mellett található. A sírt nem nyitották ki, abban a reményben, hogy érintetlen marad, a helyszínnek csak egy részét ásták ki. A sírkamrát úgy építették, hogy császári palotaként szolgálhasson. Számos hivatalt, csarnokot és más épületeket tartalmaz, amik fallal és kapubejáratokkal vannak. Megtalálták a sírhelyen dolgozó munkások maradványait is, ezért feltételezhetően élve zárták be őket, hogy a sír titkairól és kincseiről senkinek ne tudjanak beszélni.

Tatiana Popova / Shutterstock | A híres agyaghadsereg harcosai Xianban.


Négy árkot tartanak számon, amelyek kb. 1,5 kilométer hosszúságúak a keleti dombon és kb. 5 méter mélyek. Ezek a sírhely falain kívül helyezkednek el, mintegy a sírt védve a keleti leigázott államok ellen. A 230 méter hosszúságú első árok tartalmazza a 6 000 katonából álló fő hadsereget. 11 folyosója van, ezek közül egyesek 3 méter szélesek, téglákkal vannak kirakva és hatalmas gerendákkal megtámasztott mennyezettel vannak megerősítve.

aporlo / Shutterstock | Az agyaghadsereget Csin Si Huang-ti császár sírja mellett fedezték fel.


A fa-mennyezetet náddal és agyaggal vonták be a vízhatlanság miatt, azután még földdel is leborították, így 115 méteres dombként magasodik a felszín fölé. A halmot fűvel és fával borítottak be.

Sandra Foyt / Shutterstock | Csin Si Huang-ti császár mauzóleum-múzeumának bejárata, az agyaghadsereg otthona Kína Shaanxi tartományában.


A második árokban lovassági és gyalogos csapatok találhatóak, valamint harci szekerek, amik mintegy katonai őrséget állnak. Itt körülbelül 1 500 katona szobrát találták. A harmadik árokban a vezérállás található, 68 szoborral, magasrendű tisztekkel és egy harci szekérrel. A negyedik árok üres.


Tovább olvasgatnál kínai érdekességekről? Akkor irány Chongqing újdonsága: a panda témájú vasútvonal!