Megnyílt a Nagy Egyiptomi Múzeum
A Nagy Egyiptomi Múzeum beruházásnak köszönhetően Egyiptom ókori régészeti és műkincsei 2025. november 1-jétől megtekinthetőek a gízai piramisok szomszédságában. Ez a világ legnagyobb ókori egyiptomi kincseit bemutató múzeuma.
A Nagy Egyiptomi Múzeum (angolul Grand Egyptian Museum) beruházás mellett egyre nagyobb projektekkel találkozhatunk Egyiptomban. Legutóbb az új közigazgatási főváros építkezéséről írtunk, amelyre Kairó túlnépesedése miatt van szükség.
Most pedig egy hiánypótló intézmény került megnyitásra: Egyiptom ókori kincseinek múzeuma, amely mintegy 100 ezer műtárgyat őriz. Hét évezred történelme és felhalmozott kincsei (köztük Tutanhamon sírjának teljes tartalmával). Mindez egy hatalmas, 500 ezer négyzetméter alapú területen, a gízai piramisok szomszédságában – olvasható az Index cikkében.
Annyi ideig épült a Nagy Egyiptomi Múzeum, mint a gízai nagy piramis
Egy, az ókori kincseket bemutató múzeumkomplexum megépítéséről először 1992-ben tettek említést. Ezt követően 13 évet kellet várni az építkezés kezdetére, amelyre így 2005-ben került sor. A kivitelezés során voltak lassító tényezők: pénzügyi válságok, a 2011-es arab tavasz, a Covid–19-járvány és a regionális háborúk. Ezek nem csak az építkezést, hanem magát az egyiptomi turizmust is súlyosan érintették. Az új beruházás erre kínál gyógyírt: a múzeumkomplexumba évente 8 millió látogatót várnak.
A múzeum végül mintegy 1,2 milliárd dollárba (körülbelül 427 milliárd forint) került, amely 20 év alatt készült el. Egyes becslések szerint így a múzeum befejezéséhez szinte ugyanannyi idő kellett, mint a gízai nagy piramis megépítéséhez.
A Grand Egyptian Museum (GEM) gyűjteményében található kincsek a dinasztikus korszak előtti időktől egészen a görög és római korszak ig tartó időszakot ölelik fel – írja a BBC.
Semmi sem marad a raktárban
A GEM gyűjteményében található kincsek a dinasztikus korszak előtti időktől egészen a görög és római korszakig tartó időszakot ölelik fel – írja a BBC. A külső falakat hieroglifák és háromszög alakúra vágott áttetsző alabástrom borítja, a bejárat pedig piramis alakú. A GEM leglátványosabb darabjai között található egy 3 200 éves, 16 méter hosszú, felfüggesztett obeliszk, amely a hatalmas fáraó, II. Ramszesz emlékét őrzi, valamint a fáraó hatalmas, 11 méter magas szobra.
Egy lépcsősoron további ókori királyok és királynők szobrai sorakoznak, a felső emeleten pedig egy hatalmas ablakból tekinthetőek meg a gízai piramisok. Az egyik leglátványosabb Tutanhamon sértetlen sírjának teljes tartalma, amelyet feltárása óta először állítanak ki együtt – benne az egykori fáraó aranymaszkjával, trónjával és szekereivel.
,,El kellett gondolkodnom, hogyan mutathatnánk be őt másképp, mert a sír 1922-es feltárása óta a sírban található, összesen több mint 5500 darab közül körülbelül 1800 darabot állítottak ki.” – nyilatkozta Dr. Tarek Tawfik a Nemzetközi Egyiptológusok Szövetségének elnöke és a GEM korábbi vezetője. Majd folytatta:
„Az az ötletem támadt, hogy a teljes sírt állítsuk ki, ami azt jelenti, hogy semmi sem marad a raktárban, semmi sem marad más múzeumokban, és így a látogatók teljes élményben részesülhetnek, ahogy Howard Carter is több mint száz évvel ezelőtt.” – tette hozzá.
A Tutanhamon-kiállítás és a látványos, 4 500 éves Khufu-napbárka (az ókor egyik legrégebbi és legjobban megőrzött hajója) kiállítása mellett a helyszínen található galériák többsége 2024 óta látogatható a nagyközönség számára.
„Annak ellenére, hogy a múzeum csak részben volt nyitva, rengeteg túrát szerveztem oda.” – ezt már Ahmed Seddik idegenvezető és pályakezdő egyiptológus a Gízai-fennsík piramisai mellett.
Álom és hiányérzet
Az egyiptomi egyiptológusok a megnyitást kihasználva követelik az országból kicsempészett műtárgyak – köztük a British Museumban kiállított híres rosette-i kőtáblát – visszaadását Egyiptomnak.
„Ez volt az álmom. Nagyon örülök, hogy ez a múzeum végre megnyílt!” – nyilatkozta a BBC-nek Dr. Zahi Hawass, Egyiptom korábbi turisztikai és régészeti minisztere. A veterán régész szerint ez azt mutatja, hogy az egyiptomiak egyenrangúak a külföldi egyiptológusokkal, ami az ásatásokat, a műemlékek megőrzését és a múzeumok kurátori munkáját illeti. Majd folytatta: ,,Most két dolgot szeretnék: először is, hogy a múzeumok ne vásároljanak lopott műtárgyakat, másodszor pedig, hogy három tárgyat visszakapjak: a rosette-i követ a British Museumból, a Zodiákust a Louvre-ból és Nefertiti mellszobrát Berlinből.”
Az ügy érdekében Hawass online petíciót is indított, melyet már több százezren aláírtak. Ahogy ő mondja, ennek a három tárgynak jó szándékból, ajándékként kellene visszakerülnie, ahogy Egyiptom is sok ajándékot adott a világnak.